„Az egész tudásomat beletettem ebbe a kis erősítőbe” – Beszélgetés Sindrics Tiborral

IMG_6470.JPGA Púder Bárban volt a Sima 20 hivatalos bemutatója, ahol a teljes Pointe megfordult, többek között a szülőatya személyében Sindrics Tibor is, Szekeres István a forgalmazó és jópár barát, érdeklődő és elkötelezett erősítő rajongó/vásárló mellett.

Én már elég régóta szerettem volna Tiborral találkozni, egyrészt azért, mert egy tervezővel beszélgetni kicsit mindig olyan, mintha be lehetne tekinteni egy termék születésébe, a másik pedig személyes dolog volt: én a magam részéről rendkívül tisztelem azt a fajta szerénységet, mondjuk úgy, hogy alázatos céltudatosságot, ahogy a Pointe erősítők születtek. Hogy soha nem volt semmilyen marketing, de tényleg szinte nulla, az erősítők ellenben magukért beszéltek, vagy inkább magukért zenéltek. Izgatott, hogy ez tudatos döntés volt, vagy csak egyszerűen így alakult.

Az első mondatok után egyértelműen világossá vált, hogy a Pointe-ban Tibor személyisége tükröződik. Egy nagyon kedves, végtelenül szerény és nagyon jó humorú embert ismertem meg benne, aki tökéletesen mentes a high-endet és a hifit körüllengő sznobériától. Megvan benne az alkotáshoz elengedhetetlen kíváncsiság, a zene tiszta szeretete, és egy nagy adag irónia is, ami nélkül szerintem egyszerűen nem lehet semmit létrehozni. A nyílt nap egész napos forgatagában aztán alig maradt idő, hogy azt a pár kérdést feltegyem, amelyekre kíváncsi voltam. Így ez az interjú inkább egyfajta beszélgetés lett, amelynek írásos lenyomatát itt adnám közre.

IMG_0911.JPGEmlítette Tibor, hogy igazából úgy kezdődött a Sima története, hogy megjelentek a Tungsram EI NOS csövek…

Szóval megjelentek a „feketepiacon” ezek a csövek, szinte felkínálták őket, és mindjárt eszembe jutott az egész kezdet a Simával, és egyből beugrott, hogy miért ne próbálnám meg még egyszer ezt az egészet. Korábban sokat hallgattam ezeket a Tungsram csöveket, és nagyon tetszett a hangjuk. Megpróbáltam ezzel a korábban felhalmozott tudással produkálni valamit, evvel a mostani tudásommal. Mert manapság ilyen csöveket már nem gyártanak, illetve hát nem nagyon hallottam hozzájuk hasonlót. A mai kínai gyártmányúak, amelyeket Te is említesz, a Treasure például, nagyon jók, nem csak a nyolcvanas években készültek, szóval vannak ma is jó csövek, de hogy is mondjam, én már nem vagyok mai gyerek, nekem a szívem ezekhez a régi csövekhez húz.

Ezek számomra az igazi, azt a "régi" csöves korszakot idézik meg újra – ha lehet ezt így mondani. Szóval ez a Sima 20 sztori úgy volt, hogy elkezdtem azon gondolkodni, hogyan hajtsam meg az EL84-es végcsöveket, mert arra azért rájöttem, hogy minél egyszerűbben tudok megcsinálni egy erősítőt, ha van elég tudásom ehhez, akkor az egyszerűből jobb hangot lehet kihozni, mintha elkomplikálnám. (nevet) Valahogy párhuzamosan megjelentek az ECL80-asok is. Jugoszláv márkájú csövek egyébként, és láttam, hogy az Audio Note-nak an ilyen KIT-je, mondom, akkor megpróbálom én is…

Ezek szerint volt benne fantázia.

IMG_0939.JPGIgen, mert feltételeztem, hogy ha egy Audio Note is készít ilyet, azért annyira nem lehet rossz. Igazából az volt a vágyam, hogy próbáljak valami újat alkotni, mert az utolsó pár erősítőmben, a Sixtytől kezdve, egy speciális lokális visszacsatolást használok. A katódkörbe teszem az egyik részét a primernek, ez igaz, hogy megnöveli a meghajtó fokozatnak a minőségét, szóval nagyobb meghajtó feszültséget kell produkálni, viszont a visszacsatolás, amit alkalmazni kell, linearizálja a kimenőfokozatot és csökkenti a kimenő impedanciát. És ez tetszett hangzásban. Korábban már a Sixtynél alkalmaztam ezt a típusú visszacsatolást, de csak kismértékben. Ott bevált, ezért próbáltam ezt a katód dolgot növelni, fejleszteni, és mivel az EL84 egy kis cső, a katódba beleraktam 12 dB lokális visszacsatolást.

Ebből a megoldásból született egy deszkamodell, és ez nagyon jól szólt. Tavaly előtt decemberben szólalt meg először egyébként, és hát tegnap este Jánossal* tettem be az utolsó négy anód ellenállást az egyik erősítőbe. Én valahogy nem tudok azonnal jót produkálni. Nem tudok úgy erősítőt készíteni, hogy leülök és három hónapig dolgozok rajta. Nekem szükségem van időre, hogy kiforrjon valami. Amikor megakadok, egy kicsit félreteszem, és amikor már azt gondolom, hogy nem tudok semmi újat kitalálni, akkor eszembe jut egy új ötlet. (nevet) aztán egy hónap múlva még egy. Így azért gyorsan elmúlik egy év, ahogy történt most is. De ilyenkor már azért rájövök, hogy kellene valami terméket is csinálni. (nevet)

A jó munkához idő kell, ahogy mondani szokták

IMG_0901.JPGIgen… a high-end nem egy olyan dolog, különösen manapság és különösen a csöves technológiában, amiből komoly profitot lehet kivenni. Nem tudom ezt jól magyarul kifejezni, de van benne valami, hogy is mondjam, enthuziazmus. Szóval, hogy lelkesedés, igen, ez egy szép magyar szó. Túl nagy anyagi motiváció nincs benne. Ez az egyik igazság. A másik pedig az, hogy nem igazán értek egyébhez. Na jó, emellett még szeretek kertészkedni is, a töktermesztés a fő vonulat. Ott is vannak visszajelzések, de azok sokkal egyszerűbbek és egyértelműbbek. (nevet)

A transzformátorok érdekelnek még. Miért éppen ilyen kimenőket alkalmaz az erősítőiben?

Sima20.jpgAlapvetően szerintem a C vasak sokkal jobbak szólnak, mint a klasszikus EI vagy E vasak. A jó minőségű kimenőtrafók ezen a vason a vannak. Vagy dupla, vagy szimpla C vason. Van egy belgrádi cég, akik nyolc éve eljöttek hozzám, trafókat gyártottak abban az időben, most már ők is csöves erősítőket gyártanak, úgy hívják őket, hogy Trafomatic. Én addig nem tekercseltem soha, de magam terveztem meg a saját trafóimat. Szóval azóta működök együtt a Trafomatic-kal. Gyümölcsöző együttműködésnek bizonyult, mert nem csak én tanultam tőlük, de ők is tanultak tőlem. Sok mindent lehetne mesélni még erről, de azt gondolom, hogy nagyon nehéz ezzel foglalkozni manapság.

Lehet, hogy nem mindenkinek, csak nekem, de nagyon sok korlátozó tényező van ebben az egészben. Mondok egy példát: amikor Istvánnal elkezdtünk együttműködni, az volt az első dolog, hogy: Tibor legyen az erősítőnek távirányítója – ez volt az első imperatívusz. A második, hogy legyen szép. Ezek azért nem a technológiáról és nem a hangzásról szólnak, hanem valami másról. A mostani Sima 20 ezért is lett ilyen. Lézerrel vágott előlap…hogy mondják? Szálcsiszolt alumínium? Én sose adnék ennyit egy dobozért. De kétségtelen, hogy szép. Számomra mondjuk egy kicsit olyan technológiailag szép. (nevet)

Milyen zenét hallgat Tibor?

IMG_0945.JPG
Elsősorban klasszikus zenét. Claptont például nagyon szeretem. Meg a The Beatlest. Amelyek ma szóltak itt, amiket Te is mutattál, azok bevallom, számomra egy kicsit olyan sokkolóan hatottak, főleg bakelit lemezről. De tudomásul vettem, hogy van ilyen. Lehet, hogy ez egy kicsit archaikusan hangzik. (nevet)

Mintha említette volna, hogy mostanában Audio Note hangfalakat hallgat.

Igen. Az az igazság, hogy volt egy kis tartozásom, és a volt hangfalamat egy illető kinézte magának, már nagyon régen meg akarta kaparintani. Valahogy most úgy alakultak a dolgaim, hogy sikerült ezt az üzletet összehozni. Nem szoktam hozzá, hogy tartozzak pénzzel valakinek, szóval odaadtam neki. Ezek a Gemme Audio Vivace dobozok voltak. Még nem vitte el az új tulajdonosa, ott vannak nálam. De tíz napja elkészült az új Audio Note E kit, ebben már a hemp membránok vannak. Kíváncsiságból bekacsoltam. Most járatódik, még kb 20-25 óra van benne. Nagyon ígéretes. A felső regiszterek és a közepek már kezdenek megjönni, de az alja még nagyon zavaros. Járatni kell még.

Van valami terv még a jövőre vonatkozóan?

IMG_0920.JPGIstván szeretne nagyobb teljesítményű erősítőt készíttetni. De engem egy kicsit más érdekel. Van most ez a tudásom, ami nem…nem is tudás, inkább tapasztalatnak nevezném, szóval mindezt sikerült beleöntenem ebbe a kis erősítőbe, ezzel most elégedett vagyok. Vannak Single Ended terveim is, de valószínűleg maradok a push pullnál. E mellett szeretnék egy kicsit még a Simán fejleszteni. Vannak most amorf vasaim, azokkal kísérletezem, az ezekből készült trafókkal szeretnék játszadozni, illetve kíváncsiságból tettem az elejére egy TKD potmétert, mert az ALPS az eléggé limitáló tényező volt…ez egy kicsit most izgalomba hozott. Ami igazán tetszik benne, hogy nem lehet észrevenni, hogy ez egy csöves erősítő. Most, hogy egész napot eltöltöttük velük, szerintem senki nem mondta volna meg, hogy csövesek szólnak. Ez úgy, gondolom, hogy elég nagy eredmény.

*Szlaukó János a Pointe budapesti szervizese.

A képeket a Pointe-tól kértem - és kaptam is. Ezúton is köszönöm Istvánnak a segítséget, hogy ez a beszélgetés létrejöhetett.