Hifi a vasfüggöny mögött – Az örökké Menő Manó

Nad-07.jpgÉn még soha nem írtam a Nad 3020-ról. Mondom lassan, még egyszer: én még soha nem írtam a Nad 3020-ról. De nem ez a legdurvább, hanem az, hogy mostanáig még nem is hallottam. Köszönöm, hogy elmondhattam. Hölgyeim, Uraim, Önök a filozófia rovatunkat olvassák!

Tanár Úr, én készültem!

Nad-01.jpgAlapvetően azért nem írtam, mert nem érdekelt. Úgy voltam vele, hogy egy tipikusan kelet-európai erősítő annak minden előnyével és hibájával. Illetve kicsit píszi is volt, annyian írtak róla, meg amúgy sincs benne semmi érdekes. Jó nagyot tévedtem. A NAD 3020 nagyon is érdekes, sőt, ennyi év hifivel való foglalkozása után a NAD 3020 az igazán érdekes. És persze az is tévedés, hogy egy tipikusan kelet-európai jelenséggel állnák szemben. Hasonlóan a Linn LP12-höz, ez esetben is egy ikonikussá vált termék hihetetlen – ám nagyon is megérdemelt – sikerével és annak hosszú távra kiható eredőivel érdemes foglalkozni. Éppen ez benne az izgalmas.

A NAD Corporation ezzel az erősítővel több jelentős tettet is véghezvitt a home hifiben, ha lehet ezt így fogalmazni, illetve nagyon jelentősen megváltoztatta az otthoni zenehallgatásról alkotott képünket. Sajnos nincs igazán jó magyar szó erre a fogalomra. Az igazán fontos az, hogy a folyamatosan a high-end árak felé haladó iparágat pillanatnyi megtorpanásra késztette, amellett, hogy a legtöbbet a vásárlói profitáltak belőle, egyben arra ösztökélte a gyárakat, hogy a kommersz készülékeikre is figyeljenek, már ami a hangminőséget illeti. Amit ma a T-amp csinált meg az interneten, azt a NAD csinálta meg korábban. A ma Menő Manója a T-amp. A NAD pedig a régi idők analóg méme.

Olcsó és csúnya

Nad-04.jpgSzóval a Nad 3020 volt az első erősítő, ami iszonyú módon elterjedt, minden idők egyik legfontosabb készüléke. Emellett az egyik olyan, amelyik kereskedelmileg is hihetetlenül sikeres volt. Az ikonikus kis erősítőből a késői hetvenes évektől egészen a nyolcvanas évek közepéig 1,1 milliót sikerült értékesíteni, amivel simán bent van az audio hall of fame-ben, mégpedig szerintem az első helyen. Nincs még egy erősítő, ami ekkora hírnévre tett volna szert. Az audio története során a NAD 3020 a legismertebb ún. jóhangú erősítő, ráadásul komplett kategóriát is kitaláltak rá, ez lett a giant killer, vagyis óriásölő.

Simán kijelenthető, hogy a NAD 3020 óta van annak a fogalomnak is értelme, hogy ár/érték arány. Mindezt úgy, hogy a NAD egy amerikai tulajdonú, brit székhelyű, de valójában Taiwanban (!!!) gyártott készülék. Hördüljetek fel mindannyian, igen az egyik legismertebb angolnak tartott erősítő valójában egy Távol-Keleten gyártott, halálosan egyszerű tömegtermék, semmi hand made duma, semmi egyediség, semmi mágikus alkatrész, semmi időtálló vasziszdasz, semmi dizájn. Egy tucatalkatrészekből összerakott abszolúte kommersz erősítő(cske). Ahogy akkoriban a lapokban emlegették: cheap, ugly, and ridiculously inexpensive.

Miből lesz a cserebogár

Nad-02.jpgÉs itt jön be a képbe valami, ami az audio történetében egyedül a NAD-nak sikerült ilyen tisztán kimutatni. A mérnökök örülhetnek: igen, erről van szó, vagyis arról, hogy egy korrekten megtervezett, átlagos alkatrészekből hozzáértéssel összerakott erősítő esetében valójában tök mindegy, hogy hol készül. A NAD nem csak hírnév, hanem vastag (hang)minőség is. Soha korában nem volt ennyire jó hangú erősítő ilyen olcsón elérhető. A NAD nem tiktolt célja volt, hogy a 3020 árát amennyire csak tudja, lenyomja, éppen ehhez kellett a taiwan-i gyártás. A konkrét termék megjelenése előtt újságcikekkben bizonygatták, hogy a felesleges szolgáltatások elhagyásával, mennyivel olcsóbban lehet erősítőt gyártani. A 3020 azonban ennek ellentmondva minden porcikájában kidolgozott, átgondolt és megépített volt, ráadásul a hangminősége levette a lábáról az összes tesztelőjét.

Nem egy olyan cikk van fent a neten, ahol még ma is etalonnak tartják, illetve neki köszönhetjük azt is, hogy később olyan kommersz távol keleti cégek, mint a Denon vagy a Pioneer is képesek voltak filléres elektronikákat kihozni, amelyek audiofil mércével mérve is partiban voltak az erre specializált cégek termékeivel. A NAD 3020 sajátosan meleg, kicsit sötét, az énekhangokat artikuláltan megjelenítő, stabil hangzása egy komplett generációnak lett a non plus ultra, már ami a zenehallgatást illeti. (itthon a HFM miatt két generációról beszélhetünk) Mai füllel nem lehet azonban nem észrevenni, hogy a NAD tipikusan az akkori igényeknek megfelelően, igazodva a hetvenes évek végén, a nyolcvanasok elején megjelenő, nehezen hajtható hangfalakhoz és a jellemzően analóg lemezeket hallgató réteghez tervezte meg ezt az erősítőjét. Ebből következően a 3020-nak a phono volt a legjobban sikerült része, arról nem beszélve, hogy papíron 20 wattot tudott, papír nélkül meg 27-et. A phono-t egyébként a műfaj ásza, T. Holman tervezte, és nem is egy túl egyszerű kapcsolás. 

Kis pénz, kis hifi

Nad-08.jpgKicsit beleképzelem magam a tesztelők helyébe, amikor remegő kézzel készítik a jegyzeteket. „abszolút nyerő hangzás, főleg a középtartomány élénksége kiemelkedő” ilyeneket írtak. Aztán viszont beindult a gépezet, és a sajtó egyöntetűen kiáltotta ki a NAD-ot minden idők legnagyobb óriásölőjének. Erre már itthon a vasfüggöny mögötti lassan sorvadó elzártságban is felfigyeltek. Az ilyenkor szokásos osztás-szorzás - na meg az utalásokkal teletűzdelt cikkek után, 1982-ben végre megjelent a HFM-ben a bemutató is. Innen már nem volt messze, hogy a bűnös nyugatról, a lassan sorvadó szocializmusban megérkezzen az első segélycsomag a rendes hifire éhező csóró kelet-európaiaknak.

A hiánygazdaságon edzett és a HFM által felkorbácsolt érdeklődés okozta izgalomban felértékelődött a vásárlás - mondjuk úgy, hogy egy hónap alatt elpattant az első szállítmány, elégedetten dőltek hátra mind a HFM szerkesztőségében, mind a kereskedőknél, mind az első szerencsések az otthoni zenehallgató fotelekben. Mondjuk úgy, hogy várható volt. (A rafkósabb gmk-sok pedig hirtelen felkapták a fejüket, megszagolván a potenciált az üzletben. Huszti Zsolt felkészül) A HFM ekkor még csillapítani igyekszik, és a hazai ipartól várja a magyarországi audiofilek megsegítését (Huszti Zsolt a rajtnál) – egyébként azért ez egy jó nagy beszólás a béna szocialista iparnak.

A múltban élni jó

NAD-3020-4020A.jpg
A szerkesztőség főnökségén, a Lapkiadóban Kardos elvtárs behívatta a titkárnőt. Mondja Magda, mit kavarnak már megint a Darvasék? Nem elég, hogy 60 oldalas lapot nyomnak a párt pénzén még boltolgatnak az imperialistákkal is? Mégis mit mondjak erről a pártközpontban? Hát mindenki hülye itt?! És mégis mi a Lenin heréje az a NAD 3020?! Magda végül megnyugtatta Kardos elvtársat, aki kénytelen volt inni egy konyakot hazafelé a Jégbüfében, mert felment a vérnyomása. Végül is, gondolta Kardos elvtárs: engedtünk egy kicsit az ideológiából, de kizárólag a biznisz miatt. A szállítmányból fogok is kérni egyet magamnak, mielőtt kifogy. Addig sem morognak. Aztán úgyis rákenem az egészet a Ramovill-re, meg a túl szűk valutakeretre*. 

Eközben Londonban

NAd-03.jpgSzerintem a leginkább a NAD Corporation örülhetett, és persze csodálkoztak is rendesen, mikor befutott a telex a magyar rendelésről. Marie, a marketinges mesélte is a fejlesztő kollégáknak az ebédlőben:

- Hallottátok? Idén várhatóan lesz prémium. Hogy-hogy? A 3020-at viszik, mint a cukrot. Például most adtak le 200 db-ra rendelést Magyarországról. Mi az hogy éhes vagy**, hiszen éppen most eszünk! Nem vagyok éhes, Hángöri, Magyarország, érted, berendeltek egy kamionnyi cuccot Tőlünk! Steve, az egyik tervező kezében megáll a kanál. - Bukarestbe, a kommunisták? - Marie elnézően mosolyog. - Steve neked nem mindegy, hogy honnan rendelnek, lesz prémium, ennek örülj. Egyébként Budapest, de a kommunista stimmel. Steve egy pillanatra eltöprengett a hallottakon, majd, kibökte: - Prémium akkor lesz, ha az amcsik nem fölözik le a hasznot. Még jó, hogy csak Taiwanban gyártatunk, mert ha a tervezés is ott folyna, nekünk már régen harangoztak volna, mint a West Minsterben minden nap délben. Amúgy pedig mekkora pioneerok vagyunk, mi visszük be a hifit a vasfüggöny mögé! Vettek mást is, a Magyarok vagy kik, Marie? Nem tudok róla, – mondja Marie, aki udvariasan elengedte a füle mellett Steve valójában nagyon is reális negatív felvetéseit, már ami a prémiumot illeti – Tőlünk csak ezt. 

És milyen igaza volt Steve-nek.

Megcsinálta a bulit

NAd-05.jpgA hifit a Nad 3020 hozta be a vasfüggöny mögé. (A Quad 405 többnyire utánépítésben terjedt) A magyar termékek hifinek csúfolt borzalmai mellett a Nad3020 akkora hájend volt, mint a Gellért-hegy. Az első szállítmány ára bőven megfizethető volt, és ez az érdem egyértelműen HFM-et illeti, mint ahogy később is megcsinálták a HB1 bizniszt- lásd a kommentet. A kereskedők ekkor még viszonylag sokat kockáztattak, nem mertek relatíve magasabb árréssel nyitni. Később aztán ugyanúgy megemelték, mint ahogy még ma is teszik a  mindennel, ami egy picit is kilóg minőségével az átlagból, kezdve a banántól egészen a lengéscsillapítóig. Nem ez volt az utolsó hifi cucc, amit a HFM "adott el", a tulajdonképpeni boltot Ők csinálták meg a cikkeikkel. Ugyanis a Menő Manó biztos bevétel volt. Konkurencia sehol, a Videotont hallgassák a süketek. Egészen addig lehetet belőle rendelni, amíg el nem fogytak a magyar hifisták.

Fogalmam sincs, hogy hol vannak most ezek az erősítők, de biztos vagyok benne, hogy van valahol - sötét nappalik nippekkel díszített mélyén - vagy 200 példány, ami még mindig használatban van. Szívják is a fogukat a kereskedők emiatt. Amúgy a NAD mindenütt másutt is felszántotta a piacot. Még egyszer mondom: 1,1 millió példány. Le is húztak róla vagy két bőrt. Kiszedték a phonoját, amiből csináltak egy előfokot, később az MM mellé kapott MC bemenetet is, lett SE verziója is, 3020A néven. Forgalomban volt vagy 5 évig, a NAD szétcsapott mindenütt. A tesztekben rommá dicsérték, ájuldoztak az újságírók, mint sivítozó lányok a Beatles koncerten. Egyszóval a NAD megcsinálta a bulit, mellesleg soha ilyen sikeres termékkel nem rukkolt elő többet, a helyét átvették a többi kommersz, de rendesen összerakott készülékek a szépen gyarapodó giant killerek sorában, de erről később.

A múltat megváltoztatni nem lehet

3020-Silver.jpgA Menő Manó még ma is él, és ha lehet, ez még annál is nagyobb siker, mint az, hogy a HFM merev ragaszkodása ehhez a nem túl nagy kvalitást érdemlő erősítőhöz tulajdonképpen konzerválta a hazai hifisták színvonalát, és egy olyan mércét állított fel, amit szinte beleégett az emberekbe. Hiába, hogy később teszteltek jelentősen nívósabb készülékeket, képtelenek voltak értelmes konzekvenciát levonni. Nem tudom megítélni, így utólag, hogy mi okuk volt rá, talán nem mertek kockáztatni, vagy túlságosan a hatása alá kerültek, ki tudja, egy biztos: a NAD 3020 itthon kicsit mást jelent, mint másutt. Amíg a világ haladt tovább, Magyarország maradt, ahol nyolcvankettőben volt. Botorság lenne a múltat eltörölni, vagy éppen megváltoztatni. Úgy hogy részemről jó helyen vannak a megmaradt példányok. Jelei egy korszaknak. Most már kitörölhetetlenül.  

*A szöveg ezen része a fantázia szüleménye, a valósággal való bármiféle egyezés a véletlen műve. 

**Lefordíthatatlan szójáték, hungry: éhes, Hungary: Magyarország.