Amíg mi, az ovális fejű űrlények, akiket előszeretettel hívnak audiofileknek, azon vitatkoztunk, hogy akkor most a streamelés megölte-e a letöltést, hiszen a lézer lemezt már régen legyilkolta a torrent, a lapraszerelt bútorairól híres, a kockát mint minden forma ősatyját piedesztálra emelő Ikea előállt két aktív hangfallal. 

Kiállítás szezon van. A világ legtöbb országában általában ilyenkor zajlanak a hifi és high-end show-k. Így New Yorkban is novemberben van a szokásos kiállítás.

Mivel nem mindenki lehet ott - Herbert Reichaert a stereophile szerkesztője - gondolt egyet és azoknak a sorstársainknak, akik lemaradtak a dologról, készített egy videót, amelyben átélheted azt a három szobát, ahol Herb bekukkantott a fülére applikált (DIY!) két mikrofonnal. Micsoda ötlet, gondoltam elsőre, amikor még nem láttam a youtube-ra feltöltött videót! Ha felveszed a nyilván jó minőségű fejhallgatód, átélheted, amit Herb hallott.

Szerintem mókás dolog, kár, hogy nekem nem jutott az eszembe így közvetíteni a mostani Av trendről, amely annyi hasonlóságot mutat a New York-i eseménnyel, hogy az Audio Note szobában hallható egyik zenét én is többször feltettem. (Michael Kiwanuka)

Megjegyzem, hogy a Note a köztudottan nem csóró amerikaiaknak is teljesen "átlagos" rendszert állított ki. OTO SE Signature, két LX-es E doboz. (Jó, tudom, azért külső váltós) Viszont, ha én Zero tulajdonos lennék, felkapnám a fejem, mert mekkora poén az S9-es trafó után a Zero RIAA, ugye az 5 milliós MC trafó mellett egy 400 ezres készülék.

Az analog front-end pedig takkra megegyezik azzal, amit az AV trenden hallhatott a magyar közönség. Egyébként az AN Uk azzal is kilógott a többi decens kiállító közül, hogy míg mindenütt udvarias úriemberek demóztak, addig a Note-nál egy virág mintás ingben lévő öreg hippi*. Sajnos itt Herb nem ült be középre, hanem egyből elkezdett dumálni. Na ebben is hasonlított a budapesti rendezvényre.

A video elején egyébként feltűnik David Chesky is egy borzalmas, piros színű pufi dzsekiben. Kíváncsi lennék, mi a véleménye az elkészült felvételről.

*A videoból sajnos nem derül ki, hogy pontosan ki is teszi fel a lemezeket, így csak tippelni tudunk. 

Idén is a szokásos novemberi hétvégén rendezik meg az ország egyetlen és legnagyobb hifi és high-end tematikájú rendezvényét a budapesti Marriott Hotelben, immár 18. alkalommal.

Már nem is tudom, mikor volt, amikor felfedeztem magamnak Metrum Acoustics-ot mint márkát. Igazság szerint a Hifi Critic-ben olvastam róla egy bemutatót és egy tesztet, ami felkeltette a figyelmem. Az Octave néven futó DAC aztán szétnyerte magát a különböző magazinokban, egy példánya pedig merő véletlen folytán hozzám is eljutott.

Egy európainak nyilvánvalóan izgalmas hely Japán, ami teljesen elétrő kultúrával, emberi magatartással és tájakkal nyűgözheti le az egyszeri turistát. Na de mi van akkor, ha a turista történetesen zenerajongó plusz audiofil? Nagyon úgy tűnik, hogy számára a legjobb hely Japán.

Amikor összejött a lehetőség meghallgatásra, már örültem. Igaz, ez az öröm azonnal le is lohadt, amikor kiderült, hogy a tesztelhető készülék szállítás közben megsérült. Mindegy, gondoltam, majd írok a nagy elő-végfokról, de az meg, ahogy haladt előre a füleléses ismerkedés, nem igazán jött be.

Minap került hozzám egy ma már fosszíliának tekinthető kis kütyü, azzal a céllal, hogy hallgassam meg, a jobb oldal recseg, és persze kellene valamit kezdeni vele. Vagy ajánljak újat - szoros a büdzsé -, vagy javítsuk meg valahogy.

Eredetileg azzal a mondattal akartam kezdeni, hogy a Cobra ez nem csak egy mérges kígyó, hanem egy erősítő is, de aztán rájöttem, hogy címnek nem jó, mert hosszú, meg félreérthető is. Azt sugallja, hogy áttételesen az állatokról akarok írni. Holott nagyon nem.

Amikor beizzítottam az új blog felületet, eldöntöttem, hogy nem fogok tesztelni. Azt még nem tudtam, hogyan fogom visszautasítani a csőstől érkező készülékeket, pláne mit fogok csinálni azokkal, amik engem érdekelnek, de elhatározásom szilárd és megmásíthatatlan volt. Elég feloldhatatlan dilemma, lévén azért mégis csak egy hifi blog lenne az audiolife, akkor is, ha olykor ezt titkolom, vagy éppen próbálom kiszélesíteni a látókört. Szóval arra nem számítottam, hogy éles helyzetben mi lesz, főként, hogy a helyzet már az első héten éles volt.

Annak ellenére, hogy szombaton szakadt az eső, és a két lemeztáska miatt az esernyőt nem tudtam kinyitni, ráadásul átázott a cipőm, egész jól bírtam.