Beafsteak kicsit véresen – Ongaku angol módra
Találkoztunk a tavalyi hifi shown, de még előtte ismerkedtünk össze, amikor néhányszor összefutottunk és kölcsönösen szimpatikusnak találtuk egymást.
Találkoztunk a tavalyi hifi shown, de még előtte ismerkedtünk össze, amikor néhányszor összefutottunk és kölcsönösen szimpatikusnak találtuk egymást.
Az Audio Innovations Ltd. "igazi" korszaka a nyolcvanas évek közepétől kezdődött és a kilencvenes évek elejéig tartott. Mint kizárólag elektroncsöves elektronikákkal* foglalkozó cég, igyekezett az audio világába oly módon nyomot hagyni, amely inkább a hangminőséghez kötötte, és mondjuk nem a megjelenéshez.
Azt szokták mondani, hogy a 2A3 trióda egyesíti magában a 300B-k finomságát és részletezőképességét a 211-esek erőteljes megszólalásával és nyers erejével. A 2A3-asokat nem olyan régóta ismerjük, valamikor a nyolcvanas évek elején kezdték el használni a japán underground hardcore hifisták, tőlük vették át a szemfüles gyártók és építették be az erősítőikbe.
A Cambridge Audio úgy hirdeti magát mint a hifi magazinok tesztelőinek kedvenc márkája. Olcsó és megbízható minőség, amelyben a kínai tucathifi ára és a hagyományos angol high-fidelity patinája keveredik. Ide lehetne még idézni a hazai copy-paste magazin által meghonosított aranyköpést: "a csapatba elkelne egy formatervező is", de ellenkező előjellel, a Cambridge egészen pofásan mutat, mióta ráálltak a húzott alumínium előlapokra és a vékonyított dizájnra, feledve a zörgő házat és a műanyag előlapot.