A hifi buzulás újabb állomása következik, készülök a ZU-randevúra, gondoltam, pár mondatban, amolyan invocatio gyanánt néhány infómorzsával megajándékozom az olvasókat.

Elöljáróban annyit, hogy a hifi buzulás definícióját tekintve a péntek esti hifizés leágazása, csak erősebb szóhasználatban, hardcore arcokkal. Ilyenkor az ember mindig valami olyanra készül, ami ritkán van, na nem csak azért, mert izgalmas dolgok történnek (?), hanem mert maga az alkalom ritka. A Zu audió története bár egyelőre nem tölt meg oldalakat, mégis elég ahhoz, hogy a honlapjukon található kissé marketingízű szösszenetet kiegészítsük. Szerintem minden, az audió világában létrejövő vállalkozás történetében az általuk előállított termékek históriája a leglényegesebb, ezek mintegy kirajzolják a cég valódi történetét. A Zu crew néhány amerikai fiatal hangzásról alkotott elképzelésének megvalósítása érdekében jött létre, még valamikor 2000-ben. Első termékük a Druid névre hallgató hangfal volt, amely szokatlan megjelenésével és szokatlan hangszóróválasztásával pillanatokon belül ismertté vált, leginkább a tengerentúli hifi sajtó vette a szárnyai alá, asixmoons.com és a positive-feedback tesztjeiben szép sikereket könyvelhetett el.

A korai évek kísérletező korszakának eredményeképpen és a megközelítés hozadékaként a Zu már kezdetekkor egyfajta visszatérést hirdetett, amely a hangzás technikaivá válásával szemben a természetes megszólalást tartotta fontosnak, azt a fajta hangzást, amelyet számukra a kézműves hagyományokban a Western Electric és az RCA jelképezett, innovációban a Tesla, és szorgalomban Edison. Mindez persze lehetne üres szócséplés is, ha nem lenne mögötte ott a termék, amely beváltja az ígéretet. A ZU audio egyre több terméket gyárt, a legnagyobb reputációt azonban a hangfalaikkal érték el, s minderre lehet magyarázat a bevezető Speaker design fejezetében olvasott pár információ. A hangvisszaadás során a rendkívül színgazdag emberi hang reális megszólaltatásához a legérzékenyebb és a legszélesebb frekvencia sávval rendelkező hangszóróra van szükség, a torzítás elkerülése végett a lehető legkevesebb alkatrészt építik be a dobozaikba, illetve a legtöbb hangfal hangja a környezet függvénye is, ezért a tervezés során azt is figyelembe kell venni.

Szimpatikus hozzáállás, a hangzáseszmény középpontjában az egyszerűségre való törekvés, az időzítés és a dinamika, valamint az intimitás áll, ahogyan azt Ők maguk is kiemelik. Mindennek eredménye az első hangfal, a Druid lett. Az azóta eltelt időben a ZU folyamatosan felülvizsgálta a technikai megvalósítás fortélyait, tanulmányozva és fejlesztve a szélessávú hangvisszaadást, kidolgoztak egy - többnyire az RCA által a 30-as években tervezett és használt elvekre alapozva – új hangszórót. Az új konstrukciókban már ezek a hangszórók dolgoznak, ahogy nézem a Druid lekerült a termékpalettáról és ezzel együtt jó pár új doboz megjelent, feledve a keskeny dizájnt, sokkal robusztusabb formavilág alakult ki. A ZU – túl pár vezető váltáson – jelenlegi kínálatában van hangszedő (Denon DL 103-ra alapozva), korábban olvastam egy blogbejegyzést lemezjátszóról is (Technics 1012-re alapozva), szép kék színben pompázott, de ahogy a honlapot nézem, ez egyelőre nincs, illetve legújabban kábeleket is készítenek. Ha minden igaz, ezeket is meghallgatjuk majd.

*

Első találkozásom a ZU-val pár éve a Hifi shown volt, a Penna-Média szobában. Akkor én is szélessávú hangfalat hallgattam, és azóta is érdeklődöm irántuk, nyilván kíváncsi voltam, mit tudnak az inkább magas, mint széles, szépen kidolgozott dobozok. Különösen vonzott a papírmembránok részletező és finom, dinamikailag színes hangja, s mivel a Druidnak ilyen volt, hasonló hangzást képzeltem „mögé”. Már nem emlékszem pontosan, milyen környezetben szólt, talán az Altmann dac és egy Macbook kombó volt az elején, az erősítő pedig mintha Yamamoto lett volna. A környezet és a folyamatos nyüzsgés nem volt alkalmas arra, hogy megítéljem, milyen, és arra sem, hogy legalább öt percig nyugalmasan hallgassam, így hagytam magam elcsábulni más irányokba és feledtem a Zu-t. A szélessáv bár még ma is érdekel, már nem elsődleges szempont, többek között azért sem, mert a Note elhajlította a szívemet (és az agyamat is), számomra az a hangzásvilág lett az etalon, bár lenne olyan szélessávú hangfal, amiért sokat adnék. Mindenesetre sohasem voltam az az elzárkózós fajta, így még az is lehet, hogy lelkesedni fogok. Ha meg nem, akkor is: hifi buzulásra nem lehet nemet mondani, új dolgokat megismerni mindig jó. Addig pedig ideillesztem a ZU hangzásvilág nyomán egy ízig-vérig amerikai előadó, Bill Callahan dalát a Zu reklámfilm mellé kontrasztnak. A többit később.