LampizatOr – A kelet-európai sikertörténet

lampi-05.jpgA lengyel Lukasz Fikus által alapított LampizatOr szerintem példaértékű cég lehetne minden hazai, de akár európai cégnek is. És hiába dolgozik együtt és emeli ki azokat a “hősöket”, akik nélkül a jelenlegi Lampizator brand nem lenne az, ami, az egész dolog mögött mégiscsak egy meghatározó ember áll, maga a szellemi alapító, Lukasz Fikus.

A nagyon jól felépített és mellesleg olvasmányos weboldalukon érződik, hogy a korai érában a DIY érve alatt Fikus tulajdonképpen blogot vezetett. Ami, ha jól olvassuk, nem csak informatív, hanem elég humoros is. Az egész Lampizator sztoriban van valami mélyen emberi érdeklődés, ami mögött egyértelműen a kíváncsiság áll mint motiváció. A DIY-nek tűnő, vagy inkább annak használt barkács projektek mögött is ez volt a hajtóerő, amiből aztán nagyon szépen kinőtt egy ma már elég izmos brand is, ami mellesleg még mindig underground, de egyben a legenda státusz is utólérte.

lampi-03.jpgVan egy ismerősöm, akivel mostanában a hifiről beszélgetve mindig felmerül, hogy ha nagyobb összeget kell kifizetnie egy termékre, akkor számára az is fontos, hogy hova kerül az a pénze. Mert nem mindegy, hogy a kínai befektetőnek a zsebébe jut, vagy mondjuk egy kisebb és elkötelezett emberekből álló céghez, ahol a profitból mondjuk innováció lesz. Nagyon helyes egyébként, a tudatos vásárlás ugyanis egy hifi vagy high-end termék esetében ugyanolyan fontos, mint az élelmiszereknél, hiszen bármennyire is a nagyok uralják a piacot, ahhoz, hogy a választék között hasonló vagy éppen ugyanolyan erővel jelenjenek meg a kicsik, végsősoron a vásárlók döntik el.

Sok olyan brandet tudok mondani, aki egy kicsi garázs manufaktúrából nőtte ki magát, és ma már simán trenddiktáló pozícióban van. Mégpedig úgy, hogy nem nagyon költött a termék marketingre. Illetve ez így nem egészen igaz, sokkal inkább arról van szó, hogy a jó termék eladja magát. Nem kell ehhez sok mindenben ügyesnek lennie, de az nem árt, ha a marketingjében nem sokat ködösít. Na ez az, ami Lampizatorról maximálisan elmondható. Minden precízen le van tisztázva, aki tőlük vesz valamit, minden részletre kiterjedő tájékoztatást megkap, elég csak a honlapra felmenni, Lukasz Fikus irigylésre méltó őszintéséggel azonnal közöl minden aprólékos információt. Ahelyett, hogy mondjuk önmagát istenítené, mint mondjuk másutt.

lampi04.jpg
Még azt is megteszi, hogy a “régi” tanulópénz Lampizator oldalt is linkeli, bár gondolom, kaphatott a süldő DIY-ektől elég e-mailt, amiben számon kérik, hogy miért nem hekkeli tovább a kereskedelmi forgalomban megvásárolható olcsó cd játszókat vagy éppen a low budget kínai erősítőket, hiszen az az igazi fun: megírni, hogy 10 dollárból hogyan lehet kihozni 10 K dolláros hangú cuccot. Egyébként, ha lenne kritikám, akkor ez lenne az egyetlen: néhány helyen még mindig ott van, hogy az általuk tervezett dolgok mekkora léptékkel és mennyire ugorják meg árban a náluknál sokkal drágábbakat, ami a(z) - amatőr - DIY-erek jól bejáratott dumája.

Ez  talán egyfajta gyártói beépített PR lehet, mert eddig még mindenütt belefutottam. Értem én, hogy büszkék arra, amit csinálnak, de talán nem kellene előre befolyásolni a leendő ügyfeleket azzal, hogy a többieket húzzák le. Én az ilyen dumáknál alapból elkezdek kételkedni az adott termék hangminőségében. És ezekben az esetekben sokkal több lett el a csalódás, mint a meglepetés. Lehet, hogy azért, mert nekem éppen olyan cuccaim vannak, amit lehúzni próbáltak, ellenben eddig még egyik százezres erősítőnek sem sikerült megszorongatnia? Egyébként meg miért gondolják azt alapból, hogy aki sok pénzt kifizet egy high-end termékre, az nem hallgatja meg előtte a többit is? Ennyire hülyének néznek? Hogy bárkit meg lehet vezetni azzal a szöveggel, hogy igen, ennek a cuccnak kétszer olyan jó hangja van, mint egy milliósnak. Kétlem. 

lampi-01.jpgSzámomra Lampizator a csövek miatt volt érdekes, illetve azért, mert, amit a korai, DIY oldalon tudást és információt felhalmozott, azzal nagyon sok olyan embert sikerült elégedetté tennie, akinek nem volt elég pénze, hogy mondjuk egy rendes digitális forrást vásároljon magának. Tette mindezt úgy, hogy minden teljesen nyilvános, elérhető és jól dokumentált volt. Igen, a projektek maguk elég trashes módon lettek megvalósítva, béna, homályos fotókkal, amiket a paintben még tovább gányolt. És akadt olyan módosítás is jó pár, ami nem volt túl stabil műszakilag, utánépítve gerjedt, búgott, minden baja volt, de az biztos, hogy amit tudunk ma a Philips TDA és a kommersz DAC chippekről, vagy az olcsó mechanikák hangjáról, ahhoz nagyban hozzájárult ő is - nem is kevéssel.

Ma a brand legerősebb bástyái és egyben legismertebb termékei a DAC-ok. Az erősítői is elég impozánsak, kellően nagy teljesítményűek, de nem hinném, hogy a nagy és komoly csövesekkel egy platformon említhetőek, annak ellenére sem, hogy Lampizator is kacérkodik az ezüsttel, bár, ki tudja, még érhetnek meglepetések. Személyes észrevételem, hogy az általában csúnyácska, bumfordi csövesek dizájnjához képest Lampizator készülékei kifejezetten tetszetősek, már-már szépek, még úgy is, hogy nekem ehhez nem nagyon van szemem. Érdekes, hogy a DAC-ok doboza egy sima alu előlapot kap és slussz, a csövek felül kikandikálnak az alacsony és lapos doboz tetejéből, egészen bizarr - bár kétség kívül egyedi - kinézettel.

lampi-04.jpgMa már Lampizator sem játszik a hifi szinten, arra ott a DIY, a belépő szint nála is félmilliónál kezdődik. Igaz, ad is érte rendesen, szinte minden DAC-ba van USB, a legmagasabb felbontást is viszik, sőt DSD-t is tartalmaznak. Nem nagyon használ műanyagot, minden alumínium, a KR AUDIO-val készített magának saját márkás MESH plates csöveket is. Állítása szerint minden a piacon kapható márkánál jobbak, itt megengedek magamnak egy enyhe kételkedő cöccögést.

A leggyengébb láncszem egyértelműen a hangfal, amiről fotó sem nagyon van. Feltételezem, hogy egy háromutas, open baffle rendszerű, ribbon magas sugárzós monstrum lehet, de erről semmit sem tudok. Akinek van infója, ossza meg bátran. Az Atlantic Plus névre hallgató DAC-ot audioworld Gábortól kapom majd kölcsönbe, legalábbis megígérte. Ő sokkal jobban szeret forgalmazókkal bizniszelni, mint én – aki sem bizniszt, sem a forgalmazókat nem kedvelem különösebben. (Upsz, most biztos elszóltam magam). A meghallgatást és körülményeit a következő posztban olvashatjátok.