Nem tudom, ki ismeri és olvassa a positive-feedback-ra költözött Jeff's place nevű blogot. Én sem merültem el benne mélyebben, de egyszer-kétszer beleolvastam, amikor éppen az első öt találatban benne volt, ha valamit kerestem. Itt - Nála - olvastam a mikrofonkábelekről, amelyeket érdemes összekötőként használni, meg még pár dologról. Jeff szereti  a Duelund   kondikat és kábeleket, csöves erősítőket hallgat és vonzódik az ötvenes évek old hifijéhez, nagyjából ennyit sikerült kihámoznom a blogról.

Szoktam néha olyan posztokat is gyártani, amelyben AN újdonságról hoznám a hírt, de mivel később ezek valahogy nem érnek be, vagy nem jutnak el hozzám, egy ideje hanyagolom. Volt pár olyan fejlesztés, ami szinte észrevétlenül, az alapkiépítés részeként jelent meg, és persze sok olyan is, például a TT3, amit hosszas munka előzött meg. De ilyen az új Meishu, amely a Toinmeister nevet kapta. Egyszóval idővel elveszítettem a fonalat azzal kapcsolatban, hogy a fejlesztések közül mi is számít éppen újdonságnak. 

Néhány napja azonban a hivatalos AN facebook oldalon láttam, hogy Jeff átruccant a Ködös Albionba, hogy meglátogassa Qvortrupékat, és erről jó hosszan be is számolt. Ez sem különösebben keltette fel az érdeklődésem, hiszen jellemzően ősszel van ilyen találkozó majdnem minden évben. Pár éve engem is hívtak, akkor nem jutottam el, azóta lebeg fölöttem Démoklész kardjaként a következő kiruccanás.

Peternek küldtem pár lemezt, olykor leveleztünk, kaptam hírlevelet, de ez is abbamaradt. Mindez kelthette azt a látszatot, hogy nagyon bennfentes vagyok, lennék, de hát sajnos, vagy hála Istennek, nem vagyok az. És éppen ezt támasztotta alá Jeff blogján a négy részre bontott beszámolója, amit elolvasva gyakorlatilag úgy érezhettem magam, mint aki semmit nem tud a márkáról. Arról pedig, hogy mi zajlik, a "gyár" falain belül, még annál is kevesebbet.  

A posztokat mindenkinek javaslom, akit érdekel az angol márka, érdemes elolvasni. Én most egy rövid kivonatát adnám a dolgoknak, de főként annak, hogy melyek voltak azok a pontok, ahol elveszítettem a fonalat és ún. "aha élménnyel" gazdagodtam. A dologban nincs túl nagy poén egyébként, ha csak az nem, hogy Jeff egy OTO SE Signature-rel tért haza, amiről már írt is egy rövid beszámolót, és amelyből kiderül, hogy ez az erősítő Emilynek, Qvortrup lányának köszönhető, hiszen Ő forszírozta, hogy legyen az alaptípusnak egy maxra felhúzott verziója is.

Na de nézzük, miért van sok új Jeff beszámolójában, amikor láttam már ezer és egy videót a gyárról, meg olvastam beszámolót is jópárat.

Kezdjük ott, hogy Jeff nem spórol a dicsérettel, már ami az innovációt és a fejlesztői csapatot illeti. Itt érdemes megemlíteni, hogy a magyar - mackónadrágos - szakikhoz szokott közönségnek, ahol a Kandós diploma már jónak számít, Jeff az USA egyik fő tudományos központjában dolgozott, innen ment nyugdíjba. Az államok legnagyobb tudományos finanszírozóinak irodáiban lehúzott negyven év alatt, Jeff valószínűleg találkozott pár olyan kiemelkedő tudóssal és "koponyával", akik vélhetően nem azért voltak ott, mert az ismerősük beajánlotta őket, hanem saját jogon.

Jeff szerényen megjegyzi, hogy legutóbb 114 Nobel díj körül jártak, már ami a tudományterületet illeti. Az analitikus kémia doktoraként Jeff itt vezetett projekteket, ami azért kissé elemeli a véleményének hitelességét mondjuk egy bloggerétől. És hát attól is kicsit messze van, amit itthon megszoktunk - még akkor is, ha Jeff amúgy nem fejleszt hifi, vagy high-end termékeket. (Esterházy Péter egyik kedvelt bon mot-ja volt, hogy itt Kelet Európában az ember nem tudja elkerülni, hogy nap mint nap szembesüljön azzal, hol is élünk valójában.) Jeff egyébként a japánokal együtt dolgozva a Belle II. detector fejlesztésében vett részt, illetve erre a legbüszkébb, amiért kapott is egy szerény díjat. (Ez ugye nem a: "Mérnök vagyok informatikában dolgozom, nekem ne mondja meg senki…" kezdetű komment színvonala) Mindezzel csupán azt akartam mondani, hogy Jeff valószínűleg tudja, miről beszél, így a "véleménye" és a megállapításai lényegesen hitelesebbek, mint mondjuk egy átlagos külső szemlélőnek. 

Úgy tűnik,hogy Jeff elég mélyen belelátott a látogatása alkalmával a fejlesztésekbe, mert rögtön közölt pár olyan részletet, amelyet eddig még sehol nem láttam, és nem is hallottam. Ilyen az is, hogy a Note nemcsak a high.-enden belül fejleszt és kutat, hanem a szűken vet audio területén kívül is. Jeff beszámolt egy nagyteljesítményű ipari forrasztógépről is, amelyet szintén a Note-tal közösen fejlesztettek. Holott az AN Uk köztudottan kézműves termékeket "gyárt", gyakran lábtól lábig forrasztva és egyre gyakrabban mellőzve a nromál műanyag pcb-t vagy panelt.

Ugyanígy semmi köze nincs az audiohoz a számítógépes játékoknak sem, holott Andy Grove az egyik fő - ma már senior manager-re - hangkártyát és a szoftverekhez szükséges élethű hangokat megszólaltató alkalmazásokat is fejleszt. De az is új volt, hogy a Note az ultrahigh-endben is nyomul. Andy egyedi tervezésű csúcserősítőket készít megrendelésre. Az egyik ilyen prototípusról van pár kép is, valószínűleg ez lesz a AN új referencia erősítője, a Legend, de a pro audioban, vagyis a hangrögzítésben is benne vannak szügyig, erről volt már korábban szó.

Legutóbb Qvortrup egy orosz színházról mesélt csillogó szemmel, ahol nagyon jó akusztikájkú felvételeket lehetne összehozni. Nem igazán értettem, hogy pontosan mire gondol, de mintha azt sejtette volna, hogy a saját, a Gearbox records-nál használt felszerelést szeretné átszállítani oda és akkor "már" csak egy zenekar kell a felvételekhez.

Érdekes, hogy Andy-t az új digitális szabványok, például a DSD is érdekli és fontosnak, tartja, hogy a Note ezekbe a szegmensekben is bele lásson, vagy éppen részt vegyen - még akkor is, ha ezekből sohasem lesz termék. Érdekes ellentmondás azzal kapcsolatban hogy Qvortrup soha nem szűnt meg ostorozni a mai digitális zenevisszaadást, és még egy nyomorult aszinkron usb-t sem rak a Zero DAC-on kívül semmire.

Jeff ezek után mutat még pár újdonságot, az új típusú kimenőket, amivel kapcsolatban megjegyzi, hogy a trafó anyagokkal való kísérletekkel eléggé előrehaladott a Note - ezt speciel tudtam. De felbukkan a képeken az új doboz is, ami "C" néven fut. Ez feltehetően a Nagy E doboz egy oldalhajtása, speciális hangszórókkal, amelyektől elég sokat várnak.

Jeff persze sok olyan dolgot is ír, amivel kapcsolatban nem mindig értek vele egyet. Hosszan lamentál például arról, hogy a Note azért szól jól a show-kon, mert a sarokban vannak állítva a hangfalak. Hát ez a téma eléggé lerágott csont már, és ha csak nincs elég helyed, én sem javaslom, hogy a sarokba tedd őket.

Ettől függetlenül mindegyik posztban van valami érdekes, ami persze egy ideig ide nem fog eljutni. Ami viszont még fontos szerintem, az a teszt cd, amit Qvortrup ajándékozott Jeff-nek.

Tulajdonképpen Anatolij Likhnitsky-ről van szó, a Legnagyobb Orosz Audiofilről, aki az első orosz néperősítőt, a Briget megalkotta. Likhnitsky foglalkozott mastereléssel is, számtalan felvételen dolgozott egészen a 2003-as haláláig. Itt egy elég jó és informatív cikk róla és az éledező orosz erősítőiparról.

Erről a témáról elég kevés szó esik, ha valakinek esetleg megvan a lemez, vagy többet tud Likhnitsky-ről, ne habozzon kiegészíteni.

A képeket Jeff oldaláról loptam, remélem, nem sértődik meg miatta.