Ki gondolta volna, hogy egyszer eljutok ide is? Igazi perverz dolog egyébként egymás mellett látni három különböző kínai csövet, amelyek mind minőségben, mind szériában, mind technikai megvalósításban különböznek.

Három irány, három megközelítés, három típusú hang. Ami igazán meglepő – vagy nem, kinek-kinek –, hogy pont úgy viselkednek, mintha itt is szintekről beszélhetnénk. Pedig a két Shuguangon kívül nem sok közük van egymáshoz.

Az idő múlik, és hamar tovaszáll. Amikor a Shuguang cikket megírtam, a PSVANE még csak egy ígéret volt, senki sem tudta, lesz-e egyáltalán belőle valami Sőt, a magukat Nostredamusnak képzelő fórumlakók, bloggerek óva intettek tőlük, mondván, hogy európai tőke áll mögöttük, csak legyünk óvatosak. Nohiszen, a legtöbb igen-igen komoly high-end brand mögött is európai tőke van, mégsem kell vacogva összebújnunk a sarokban. (Valószínűleg soha nem fogom megérteni, hogy az emberek az internet korában, 2016-ban miért hisznek a legprimitívebb összeesküvés elméletekben, amikor két kattintás után ott van minden megfejtés, feketén-fehéren)

Mindenesetre a PSVANE szépen fejlődik, egyre több helyen bukkannak fel a termékeik, hírük, mi több lassan hírnevük is van. Nem mellesleg összedobtak egy pöpec honlapot, ahol lépésről-lépésre leírták, hogyan jutottak el oda, ahol jelenleg vannak. A képek szerintem magukért beszélnek, a céljuk pedig mi lenne más, mint hogy elkészítsék a lehető legjobb audio csöveket, amelyet valaha gyártottak. Szép cél. (Nevettek is a szakik, amikor először olvasták. HAHA, majd pont a kínaiak! Aztán egyre másra bukkannak fel igen-igen komoly erősítőkben a kínai csövek. Az megvan, hogy a KONDO Overturben új szériás Elektro Harmonix-ok vannak? Ami ugyan nem kínai, de akkor is. Végül is, csak egy hét milliós készülékről van szó. Én majd akkor fogok nevetni, amikor teljesen eltűnnek a piacról a NOS-ok. Ha így haladunk, még pár év, és kifogy a készlet)

Valami hasonlót csinált az Elrog is, elég szépen össze is jött neki, a szakik meg azóta keresik a fogást rajta. Se nem NOS, se nem katonai, most mi lesz? Semmi. Megy tovább a világ, aki ügyes és szemfüles még időben vesz, mielőtt az ára megduplázódik. Már most sem kevés. Egyébként meg azok a legintelligensebbek, akik nem foglalkoznak ezzel az egésszel, és használják azt, ami nekik tetszik.

Én már ezer és egy éve szenvedek ebben a témában, pontosabban nem szenvedek, egészen egyszerűen nem volt rá pénzem. Szép, tiszta és kellően materiális érv. Begyűjtöttem az infókat, osztottam szoroztam és döntöttem. Inkább az a néhány lemez, amit még megengedhetek magamnak, aztán majd lesz valami. Pedig próbálkoztam, ahogy tudtam. Megkérdeztem a hazai csőbeszerző nagymestereket is, vagy csak vonogatták a vállukat, vagy leráztak. Időközben a font és a dollár árfolyam elszállt, az euró már el van egy ideje. Kaptam is egy 370 eurós árat a Treasure-re. Köszönöm, még gondolkodom. 

De leráztak a kínaiak is. Igazi trash angollal megírták, hogy nagyon szívesen segítenek, ha egyszerre rendelek 100 párat. És még az ár is jó lesz. Nagyon megköszöntem. Már éppen kezdtem lemondani az egészről, amikor egyszer csak szerencsém lett. Na nem mondom, hogy kihúzták a számaim, mert eleve nem játszom semmilyen szerencsejátékot sem - egy függőség bőven elég -, de még számomra is megfizethető módon, így két ruppóval a zsebembe is meg tudtam finanszírozni. Sokat mondjuk nem vártam, de legalább újabb tapasztalatokkal gazdagodom, gondoltam.

Nos, tapasztalatnak is jó, de ami még ennél is izgalmasabb vagy jobb hír, persze csak nekem, hogy a PSVANE 2A3 B cső nagyon jó hangú darab, ahhoz képest pedig, hogy mennyibe került, tényleg baromi jó. Nem akarnék most fogadatlan prókátorként ilyen marketingszagú izéket írogatni, de azt kell mondjam, hogy le a kalappal a kínaiak előtt. Messziről jött ember bármit mondhat, de a helyzet az, hogy én itt lakom a szomszédban már egy jó ideje. Érveknek meg ott lapul a fiókomban két elég jó Shuguang is. Mondjuk úgy, hogy volt összehasonlítási alapom.

Véletlenül egy Audio Note Uk Neiroban (cikk hamarosan érkezik) hallottam pár héttel korábban, mint hogy megkaptam volna a csöveket, egy katonai NOS RCA-t. Nem voltak túl messze egymástól. Az árkülönbözetből pedig pont két pár új csövet lehetne venni. Igen, persze a NOS RCA jobb volt, hogyne lett volna jobb, ez viszont a PSVANE belépő szintű darabja a kínálatban, amitől az összehasonlítás során nehéz eltekinteni.

Na de lássuk, mit mutat a sorrend. Az első a sorban sima mezei Shuguang, semmi cicoma, csak párba van válogatva, műanyag lezárás, egyszerű szerkezet, extrák nélkül. A Sovteknél jobb, kiegyensúlyozottabb, nem burnyog az alja és simábbak a felhangjai - tegyük hozzá gyorsan, hogy nálam és az én fülemmel. Hangszerszerűbb, de a többihez képest lassabb, homályosabb hangzás. A Sovtek sem túl fényes, kicsit fáradt, lassú és szirupos. Ha a bekerülési értéket nézzük, az abszolút belépőszintű Shuguang jó befektetés, de a meghibásodási arányuk elég magas, lévén ez egy szériatermék, semmi komolyabb ellenőrzés nem előzi meg a gyártásukat.

A 2A3 C Shuguang, gyárilag párbaválogatott. Feszesebb, gyorsabb hangzás. Lágy, de nem geil. Egyenesedik a hangkép, és lejjebb ereszkednek a mélyek, tisztul az énekhang, egyszerre fény kerül a hegedű húrra. Jobb hallgatni, élvezetesebb. A Sovtek elmarad a távolba. A shugi C se nem mélyhangsúlyos, se nem brummog. Teltebb, kerekebb hangzás, jobban hallani, hogy 2A3, de még így is hajlamos a lágyulásra. Persze ehhez kell némi összehasonlítás is.

A PSVANE. Eleve hangosabb lesz minden. Kinyílik a hangzás, oldalra, és felfelé is egyaránt. Szidtam a régi dobozaimat mindig, hogy búgnak, rakoncátlan és megfogatlan az alsó tartomány, ugyanakkor fénytelen is, és néha lapos, fekete-fehér. Az old hifi fanok persze ezt keresik, minél szárazabb annál jobb, minél egyszínűbb, annál hitelesebb. Így szól a hetvenes évek csúcs high-endje. Nos, revideálni kell magam. A PSVANE-nal minden kisimul. Két kategóriával feljebb. Ehhez képest a két alap cső olyan, mint egy rossz tranzisztoros, ami csövesre szeretne hasonítani. Eddig mintha vánszorgott volna az egész, most meg élet van, színek, ritmika és lendület. Ugyanazon a hangerőn kétszer dinamikusabb. Mintha beragadt volna a hang a dobozokba, most meg kinyílna. Kiszabadult a dzsinn.

Az első fless egyébként az új Tord Gustavsen lemezen volt. A halk bevezető részeken jóval több infó jött át, mint szokott, de nem is ez volt az igazán meglepő, hanem az énekhangban a sebesség és az a tulajdonság, amikor egy hang elindul, majd azonnal meg is áll. Semmi nyúlós ellágyulás, semmi maszatolás, csak az információ, tisztán, szikáran. Aztán belép a dob és egy teljesen új világba érünk. A ritmika és a követhetőség szinteket lép. Az új Csalog Gábor lemezt teszem fel. Szólózongora. A finom billentések színei és a pedál játéka tökéletesen követhető. A hangszernek teste lesz, súlya és jelenléte. A Bartók Vonósnégyes Brahmsot játszik egy régi Hungaroton nyomaton. Eszményi együtt játék és összhang. Szinte érezni, ahogy egymásra néznek a zenészek játék közben. Teljesen új információk jönnek elő a zene felépítésében. Az apró hangsúlyok átformálják az előadást. Hát ilyenek. És persze lehetne itt sorolni a jelzőket a tonalitást illetően, meg a színpadról, ilyesmi. De ez szerintem nem annyira fontos.

Van azonban egy hátránya.

Nagyon sokáig kell járatni és közben furcsa dolgokat művel. A Shuguang Treasure-nél hívják fel a figyelmet, hogy minimum 200 óra a bejáratás, a PSVANE grafitbúrás csöveknél még hosszabb, szóval nem meglepő, ha itt is felharsan a sarki szél a hangszórókból, majd visszacsendesedik. Amúgy ebben is két kategóriával feljebb van, mint pályatárasai, azaz sokkal halkabb az alaphangja. Egyébként elég furcsa dolgok ezek. Mármint egy rendszerben. Mert ahány helyen megbolygatod, annyi helyen lehet hasonló eredményt elérni. De csak hasonlót. Az a nem mindegy azonban, hogy ez egy stabil alappá válik nagyon kevés anyagi befektetés árán, vagy elmehetsz a kábelek cseréjén át egészen a készülékcseréig. Nem kérdés, melyik a jobb megoldás. Ebben a témában a csövekkel készült erősítők behozhatatlan előnnyel rendelkeznek a tranyósokhoz képest; a hátrányuk a csövek öregedése. A cserélhetőséggel viszont eléggé leegyszerűsödik az upgrade, ami jó. Tehát örülünk, Vincent? Igen, örülünk.

Gondolom nem kell kiemelni, hogy erősen ajánlom őket, bár én nem vagyok magazin, és beépített ügynöke sem vagyok a kínai elektroncsőiparnak. Hazai forgalmazó egyelőre nincs, tehát azt a vádat is könnyen hárítom, hogy megvettek két XXL-es Sport szelettel, amelyen aranyozott csatlakozók vannak. Én mindössze annyit tudok mondani, hogy a friss megjelenések hallgatása közben két napig teljes flessem volt, mert az Opus Jazz Clubban halott soundot hozta otthon a cucc és nem kellett még erőlködnöm se. Persze, igen, ezt szónikusan értem és nem valóságosan, azaz a fíling és az élmény tekintetében most megint ugrottam, pedig egyáltalán nem volt szándékomban. Most már csak a sört kell behűteni, aki esetleg nem tudná, az Opusban Pilsner Urquellt csapolnak.

A képeken elrejtettünk egy PSVANE 2A3 C-t is. A megtalálónak jutalom jár!

Most már csak néhány olyan - főként új szériás - 2A3-as cső van, amit eddig még nem hallottam. Be fogom pótolni, ígérem.