Zene- és mixajánló egyben
Az elmúlt időszakban rengeteg mix került fel, lévén minden zenei rendezvény leállt és hát mi mást is lehetne csinálni, mint otthon ugyanazt, mint a klubban?
Az elmúlt időszakban rengeteg mix került fel, lévén minden zenei rendezvény leállt és hát mi mást is lehetne csinálni, mint otthon ugyanazt, mint a klubban?
Nehéz úgy kiemelni egy hosszú és tartalmas életműből néhány lemezt, hogy legalább ne vázoljuk fel röviden az alkotó diszkográfiáját. Főként, ha egy lassan negyven éves pályafutásról van szó.
Ebben a posztban a magyar zenéké és hazai jazz lemezeké lesz a főszerep, ami egyrészt örömteli hír minden hazai jazzrajongónak, másrészt nekünk, hifistáknak és zenebuziknak is kellemes, hiszen apróért beszerezhető, ellenben nemzetközi színvonalú munkákról van szó.
Kicsit rendhagyó lesz ez a poszt, ugyanis egyszer már elhangzott élőben a múlt hétvégén a Púder Bárszínházban, ahol a Pointe Sima 20 bemutatójára vittem magammal néhány lemezt. Alapvetően az volt a cél, hogy az átlag hallgató is találjon benne kedvére valót, ettől persze én némileg eltértem és a legfrissebb zenék közül azokat vittem, amelyek beleillettek az általam favorizáltakba, nem mellesleg ezen az oldalon ajánlottak közé is beilleszthetőek.
Alapjában éve nem vagyok oda a népzenéért. A jellegzetes magyarosh kesergővel ki lehetne kergetni a világból.
Ahmad Jamalt szerintem senkinek nem kell bemutatni, a ma már veterán zongorista 28 évesen lett sztár az 1958-ban megjelent But not for Me című lemezével, azóta instant jazzlegenda.
Rengeteg lemez jelent meg mostanában, ami azért is furcsa, mert nyáron a lemezipar általában pihen, uborkaszezon van.
Sűrű hetek következnek a zeneszerető koncertlátogatóknak. Kezdjük ott, hogy a jövő héten, azaz február 15-én a MüPA-ban hallhatjuk Richard Goode-ét, aki jelenleg az egyik legmagasabban jegyzett zongorista.