Igazság szerint ez a meghallgatás nem rólam szólt, én inkább csak kibiceltem. Persze, nem én lettem volna, ha nem csillan fel a szemem a lehetőség hallatán, a legrosszabb esetben - gondoltam csalárdan - írok belőle egy posztot. És íme!

2011-ben meghalt egy legenda. Teljesen csendben ment el, és még a halála után sem sokan emlékeztek meg róla.

Találkoztunk a tavalyi hifi shown, de még előtte ismerkedtünk össze, amikor néhányszor összefutottunk és kölcsönösen szimpatikusnak találtuk egymást.

Vannak cégek, amelyek mind indulásukban, mind elképzeléseikben megvalósítják azt a sokat emlegetett közhelyet, miszerint a cipész maradjon a kaptafánál, vagy még inkább, amire azt mondjuk, hogy cipőt a cipőboltból.

Mielőtt a Krizsóval készült interjút kitenném, előtte egy szintén kuriózum írást közölnék. Ezt a szöveget Swinn nicknéven (törzs)kommentelőm írta (Sokat köszönhetek neki, jó párszor javított és egészített ki, hogy a posztjaim kerekebbek legyenek ). Nekem nagyon tetszik az írás. Mielőtt olvastam volna, szinte semmit nem tudtam erről az angol márkáról, miután olvastam, szinte mindent megtudtam róla. Ajánlom mindenki figyelmébe, mind a szöveget, mind a Royd termékeket. 

A felültöltős Rega Planet cd játszónál volt egy optikai érzékcsalódás, hogy míg az első verzió ránézésre műanyagnak tűnt, valójában alumínium ötvözetből készült, addig a későbbi típusok burkolata megszólalásig fémhatású volt, ennek ellenére fröccsöntött műanyag korpuszba csomagolták őket. Hát valami ilyesmi történt most is.

A Cambridge Audio úgy hirdeti magát mint a hifi magazinok tesztelőinek kedvenc márkája. Olcsó és megbízható minőség, amelyben a kínai tucathifi ára és a hagyományos angol high-fidelity patinája keveredik. Ide lehetne még idézni a hazai copy-paste magazin által meghonosított aranyköpést: "a csapatba elkelne egy formatervező is", de ellenkező előjellel, a Cambridge egészen pofásan mutat, mióta ráálltak a húzott alumínium előlapokra és a vékonyított dizájnra, feledve a zörgő házat és a műanyag előlapot.