Van ki e nevet nem ismeri? A Western Electric már-már mágikus. Egyrészt a nevét mindenki hallotta, aki valaha csak egy nagyon kicsit is foglalkozott a high-end elektroncsövekre épülő részével. Másrészt szinte senki nem hallotta az eredeti csövet. A róla szóló beszéd mégis általános a high-endben. 

Vajon miért ilyen érdekes éppen ez az egy csőtípus, amit eredetileg nem is audio célokra, hanem a távközlés technikában alkalmaztak? Erre a kérdésre már nagyon sokan és sokféleképpen keresték a választ. Kicsit most lépjünk el ezektől a megállapításoktól egy tyúklépéssel, és próbáljuk meg józanul körüljárni ezt a jelenséget.

Eredetileg a 300B csőtípust, mint fentebb is írtam, a távközkéstechnikában használták. A Western Electric  telefonokat gyártott, és ennek okán kezdtek el csöveket is fejleszteni. Ugyanakkor az amerikai ipar is vastagon benne volt a fejlesztésben, illetve annak végeredményében, hiszen a tengerek és óceánok alatt futó rádió- és telefonvonalak jelének erősítésére is ezeket a csöveket használták. Mivel ezek fontos stratégia vonalak voltak, elengedhetetlen követelmény volt a robusztus kivitel, a tartósság és megbízhatóság, valamint a nagyon hosszú élettartam, és természetesen a pontosság is. 

Érthető módon, hiszen nagyon költséges dolog egy-egy eszköz cseréje miatt az óceán aljára ereszkedni, és kicserélni a mikrofóniás csövet. A csőtípus kifejlesztése és gyártásában érdekelt volt az amerikai állam is, így az anyagi erőforrások tekintetében nem voltak korlátok.

A Western Electric gyártósoráról 1938-ban, azaz éppen nyolcvan éve gördültek le először ezek a csövek, akkor még senki sem gondolta, hogy pár év múlva mekkorát fejlődik a távközléstechnika, és hogy a 300B az egyik legkedveltebb audio erősítőkben dolgozó vákuumcső lesz. 

Ahogy azonban a vákuumcsövek kiszorultak a harcászati és a távközléstechnikából, nagyjából párhuzamosan jelentek meg hangerősítő eszközként az erősítőkben. Elsősorban az akkor éppen felfedezett mozgókép színházakban, azaz mozikban. Az 1930-as években készült első filmek nem tartalmaztak hangsávot, a rövid, ma már viccesen gyorsnak tűnő etűdök alatt egy zongorista klimpírozott többnyire leharcolt és elhangol pianínókon.

A mozgókép színházakban az alacsonyabb rétegek, akiknek nem volt pénzük eljutni a nagyobb színházakba és operaházakba, a korai felvételtechnika vívmányai mellett zenét is hallgathattak - felvételről, hatalmas tölcséreken keresztül. Ezeket a tölcséreket is a Western Electric készítette és szállította a mozikba, valamint a tölcsérek meghajtásához szükséges erősítőket is ők gyártották.

Az azóta legendássá nemesedett hatalmas - és bűn ronda - tölcséres kialakítású hangfalrendszerek és a hozzájuk tartozó erősítők, sőt még a kábelek is, ma felújítva olykor-olykor megtekinthetőek és meg is hallgathatóak különböző high-end showkon. Olyannyira, hogy a high-end világ egyik oldalhajtása lett a patinás amerikai gyártó korai termékeinek felkutatása, felújítása, és másolása.

A hobbi ezen része főként Japánban örvend nagy divatnak, és gyakorlatilag tetszőleges mennyiségű pénzt el lehet költeni, ha valaki szeretne egy akkori sztereó mozirendszert kiépíteni az otthonában. Természetesen ezzel a perverzióval együtt jár az eredeti nyomású mono lemezek vadászata is, amelyeket dörzshajtású lemezjátszókon szólaltatnak meg, csak hogy az élmény teljes legyen, már ami a korhű hangulatot illeti.

A Western Electric azonban ma is létező cég. Az egyik ága teljesen hétköznapi elektronikai termékeket gyárt és árul. A másik részlege viszont a high-end újbóli térnyerésével egyidőben, visszatért az elektroncsövek és az elektronikák gyártásához. Ne az a részleg idén a Western Electric 300B "születésének" nyolcvanadik évfordulójára újra gyártásba helyezi a legendás csőtípust.

Emellé, szintén a nyolcvanadik évfodulót ünnepelve, piacra dobtak egy végfokot is, amelyben természetesen 300B típusú csövek dolgoznak, és természetesen ez is része a Western Electric legendának, már ami a hangminőséget illeti.

A 300b ugye a nyolcvanas években vált az elektroncsöves high-end világ kedvencévé, pont akkor, amikor 1988-ban a WE teljesen leállította legendás cső gyártását. Ez a Legenda azonban már nem az a Legenda volt. A NOS csövek hívei ugyanis kizárólag az eredeti csöveket tartják etalonnak, ami persze nagyon le is szűkíti az ítéletalkotók számát, ugyanis egy ötvenes években készült NOS csőért cirka 15 ezer dollárt kell leszurkolni, ha akarunk egyet magunknak. Egy eredeti 1938-asért meg ennek a sokszorosát, de abból az utóbbi tíz évben egy sem került elő.

A WE időközben annyira ismert lett, hogy gyakorlatilag szinte mindenki az eredetit másolja, és talán nincs is olyan elektroncső gyártó üzem, amely ne dobott volna piacra legalább egy WE replikát. Az élen nyilván a kínaiak járnak, mind a Shuguangnak mind a PSVANE-nak van replika szériája, de az olcsóbb típusokban is elég sok a hasonlóság a WE-k felépítésével. 

Emellett léteznek másolatok és mezei koppintások is szép számmal. Az alibaba ma is tele van hamis WE 300B-vel, amit minden bizonnyal a Shuguang gyárt teljesen legálisan, és egy halálosan egyszerű cső, amire ráírják a legenda típuszsámát, de még így is el tudják adni a gyanútlan érdeklődőknek. Emellett netszerte fel-felbukkannak nulla kilóméteresnek hazudott NOS példányok is, horror áron, amelyekben persze benne van pár ezer óra és iszonyú sok kézen átmentek. De mivel a WE tényleg egy legenda, mindig akad egy vastag pénztárcájú audiofil, aki megveszi. 

Voltak azonban sikeres replikák is, maga a gyár is replikákat gyárt, hiszen az a szakértelem és gyártósor, ami 1938-ban rendelkezésre állt, és amit 1988-ban végleg leselejteztek, már réges-régen a múlté. 

Szóval most megint van, vagy inkább lesz WE 300B, de lássuk, mit mondanak róla. A marketing szövegben benne minden, ami szép és jó. A gyártósorokat modernizálták és természetesen az új Western Electric cső a régi hagyományain fog alapulni, ami azt jelenti, hogy a felépítésén nem változtattak, sőt a csövek belső maganyaga a "titkos" bevonatot is megkapja, amit még 1963-ban kísérleteztek ki. 

A marketingben a WE nagyon jól ráérzett arra, hogy mire van szüksége egy hívő audiofilnek. Hát persze, hogy azokra a hívószavakra, amiben a legédesebb a szúúúper titkos összetevő, amitől természetesen olyan, vagy még inkább sokkal olyanabb lesz, mint a régi volt. Még arra is figyeltek, hogy az új és patent, mindent verő WE 300B nem legyen sokkal drágább, mint a piacon lévő többi replika. Egy párért 1299 dollárt kell majd leszurkolni, leendő tulajdonosai egy szép fadobozban kapják majd.

A gyártást az új, Gerogia állambeli roswill-i üzemben fogják megkezdeni, az első csöveket szeptemberben fogják megkapni a boldog tulajdonosaik, addig előrendelni lehet és izgulni, hogy milyen lesz a végeredmény. A fenti videóban lehet látni, hogy a WE nem bízza a véletlenre, a leendő gyár az eddig megszokott, kis kedves - és kedvesen lepukkant - elektroncső gyárakhoz képest egy hatalmas hangár, ahol valószínűleg nem sokat fognak kézzel molyolni a csöveken. 

A nyolcvanadik évfordulót még egy erősítővel is megünneplik, ami a 91E névre hallgat és a 91A felújított változata, amit még 1936-ban dobott piacra a WE. Ebből készül majd egy 91C Metropolis nevű is, ami egy monoblock pár lesz és erősen limitált szériát készítenek belőle, természetesen felárért. 

De ne legyünk ironikusak. Meglátjuk milyen lesz, az biztos, hogy a megjelenése után tele lesz vele a hifi sajtó. Aztán majd kiderül. Abban viszont biztos vagyok, hogy a NOS-okat nem fogják letaszítani a már nagyon régen kiült, kényelmesen süppedős trónjukról.

Ha esetleg van az olvasóim között olyan sorstárs, aki valóban hallott egy Igazi, Eredeti, Western Electric 300B-t, nyugodtan írja meg a kommentben, hogy milyennek találta Minden Idők Legelismertebb Triódáját.