Hogyan készül az (audió) elektroncső?

Sokcso_03.jpgMint csöves erősítő tulajdonos, nem bírtam kihagyni ezt a rövid kis videót.

Amióta a hifi egyáltalán létezik, azóta gyártanak elektroncsővel készült erősítőket. A két dolog kölcsönösen feltételezi egymást. Nincs hifi elektron cső nélkül, és nincs vákum cső az audió ipar nélkül. Ezt, a technológiailag mára kissé elavultnak tűnő eszközt - úgy tűnik - nem lehet lesöpörni az asztalról. Az audióiparban használata elfogadott, respektált, szinte már közhely, nem beszélve arról, hogy egyre többen kezdenek el vele foglalkozni. (Ami azért is bizarr némileg, mert ha reálisan próbáljuk értékelni a jelen technológiájának fétisét, réges-régen el kellett volna tűnnie a számítógép ellenében. Hogy ez jó vagy sem, mindenki döntse el maga, nekem úgy tűnik, hogy oka van. Mégpedig az, hogy az elektroncső hangzása egyelőre nehezen utólérhető) 

Sokcso.jpgAz elektroncső az audiofil élet alfája és omegája, csakúgy mint a mikrobarázdás lemez. Aki meg akarja tudni, hogy mire képes egy lassan száz éves technológia, és mit lehet egyáltalán kihozni a felvételekből, a legtöbb, amit tehet, ha elektroncsővel készült erősítőn hallgat egy mikrobarázdás lemezt. Azok a szerencsések, akik megtehetik, hogy a hobbijukra egy jelentősebb összeget elköltsenek, és a világ élvonalába tartozó gyártóktól vesznek rendszereket, kivételes helyzetben vannak. Nagyon sokat tudhatnak meg a birtokukban lévő felvételek hangzásáról. Sajnos van egy komoly "baja" az elektroncsőnek: ha igazán jó eredményt akarunk vele elérni, ha valóban be akarunk pillantani a konzervzene lelkének legmélyére, komoly összeget kell feláldoznunk. A csövekkel készült erősítők kapcsolástechnikája az elmúlt időben szinte semmit nem fejlődött, ma is a harmincas és ötvenes évekbeli alapkapcsolásokat reprodukáljuk. A minőségi csövek gyártási technológiája ma is ugyanaz: kézzel, egyedileg készülnek. 

Az alant látható videóban röviden összefoglalva ezt láthatjuk.