A bevezető árú MusicStreamer II-vel szerzett tapasztalatok után nyilván volt bennem várakozás a magasabban árazott készülék iránt.

Ahogy nézem a jelenlegi trendeket, nagyon úgy tűnik, hogy a zenehallgató láncban gondolkozóknak, annak a kisebbségnek, akik egyáltalán válogatnak - vagy azért, mert megtehetik, vagy azért, mert igényük van rá, esetleg meggyőződés vezeti őket -, a legfőbb komponens a forrás és az erősítő közötti „fekete doboz”, a dac.

A mai nap mérföldkő. Végleg leszámoltam azzal az ortodox hifista nézetemmel, miszerint a számítógépen tárolt zenét (jellemzően FLAC) nem lehet méltó minőségben megszólaltatni, legalábbis egy bérből és fizetésből élő polgárnak.*

Régi dilemmám az aranyköpés: miszerint a hifista lemezgyűjteménye sokkal többet ér, mint a készülékei.

A felültöltős Rega Planet cd játszónál volt egy optikai érzékcsalódás, hogy míg az első verzió ránézésre műanyagnak tűnt, valójában alumínium ötvözetből készült, addig a későbbi típusok burkolata megszólalásig fémhatású volt, ennek ellenére fröccsöntött műanyag korpuszba csomagolták őket. Hát valami ilyesmi történt most is.

Junji Kimura (47 Lab) azon egyszemélyes gyártók közé tartozik, aki annak ellenére, hogy jó messze él és alkot tőlünk, ráadásul egyáltalán nem szokványos dolgokat készít, elég ismert, szinte már híres is.

Vannak dolgok, amelyekről már az első pillanatban tudjuk, hogy hiteles. Lehet, hogy naiv vagyok, de szerintem a hifiben is van underground, és van overground. Önmagában ebben nincs értékítélet, mindkét szegmensben létrejönnek jó, kevésbé jó, átlagos, és pocsék dolgok. Az undergroundból azonban - a dolog természetéből adódóan - jóval kisebb eséllyel jutnak el a felhasználóhoz.

Az Audiolab iránt a What hifi korlátlan lelkesedése keltette fel a figyelmem, illetve a Quad cikk megírásához szükséges információgyűjtés közben akadtam rá, mint az IAG cég által felvásárolt másik patinás britt márkára.

Azt már korábban felfedeztem, hogy ha az ember a digitális korszakban ortodox módon közelít a hifihez, hamar eljut odáig, hogy kénytelen elsáncolnia magát néhány időtálló érvvel, én ráadásul elköteleződtem az analóg műsorforrások iránt, szóval mindenképpen kilógok a sorból.

A high-endben már korábban is, a hifiben pedig az utóbbi években lettek igazán kelendőek a dac-ok, amelyek igen hamar az informatikai zenehallgatók kedvenceivé is váltak. Korántsem véletlenül egyébként. A digitális zenehallgatás folyamatának működéséből adódóan eleve digitálisan születnek a zenék, tárolásukra a számítestechnika kínálja a legjobb megoldásokat, ennek köszönhetően a hifi láncban igen fontos komponensé emelkedtek az eddig szürke eminenciásnak hitt átalakítók; sorra születnek az USB bemenettel felszerelt audiofil és high-end eszközök.