Találós kérdés: melyik a világ legismertebb lemezjátszója? A Rega? Nem. A Linn? Neem. A Project? Biztos, hogy nem. Akkor esetleg a Pink Triangle? Nagyon neeem. Mégis, akkor melyik az a brand, amit mindenhol ismernek, ahol hallották már azt a szót, hogy audiofil?

Mielőtt belefogtam volna ebbe a cikkbe, azon gondolkodtam, hogy inkább egy olyat kellene hegesztenem, amiben a létező legolcsóbb madzagokat engedem össze az arénába; legyen egy ilyen hülyéskedő cikk is, amit például az angol audio lapokban néha elsütnek.

Külföldi audio oldalakon már régóta van olyan rovat, ahol mindenféle speciális audiofil vagy éppen reprint, reissue kiadványokat szemléznek. Én magyarul még nem olvastam ilyet, úgy hogy itt az ideje, hogy behozzuk a lemaradást pótoljuk.

Ha valaki fel akarja ingerelni a hifistákat, nem kell mást tennie, mint kábeleket összehasonlítania. A hazai audiofil legnagyobb hiányossága és egyben legalacsonyabb ingerküszöbe a kábelek hangminősége és a különböző rendszerekben tapasztalható hatása körül található. És ez sajnos – vagy nem sajnos –, nem vicc, éppenséggel gyakori tapasztalat.

Mint azt olvasóink megfigyelhették, az utóbbi időben kicsit hanyagoltam a high-endet, és inkább a DIY, valamint a hifi oldalhajtásai, mellékágai felé kalandoztam, ezzel is igyekezve szélesebb merítésben foglalkozni a hobbival. (Némiképp alkalmazkodni a jelenlegi hazai anyagiaudio helyzethez is)

TDA1541A saga újabb fejezete következik, kalandos sorozatom egyik lehetséges végállomása előtt. De hadd kezdjek egy idézettel:

Minden bizonnyal a Müncheni high-end show a világ legnagyobb audio kiállítása és vására.

Volt ugye az a tervem (“I’m thinkin’ about a master plan”), hogy minden idők egyik legismertebb és legjobb hangúnak tartott, tömegesen elterjedt DAC chipét megvizsgálva jól kipróbálom, mit lehet belőle kihozni, ha megadunk mindent, amit csak “házi körülmények” között tudunk.

Minden bizonnyal a Tripath TA-2024-es IC-re épülő Sonic Impact hobbi erősítő volt az első igazi mém az audio történetében. A nevetségesen kinéző, leginkább szappantartóra hajazó dizájn, a bóvli megépítettség, a kinézetét messze felülmúló hang, valamint az interneten szélvészként terjedő felhajtásnak köszönhettük azt, hogy rövid időre szinte mindenkiből előbújt a mélyen benne élő hifista.

Nézegetem mostanában ezt az egész hifibizniszt és eléggé összeszalad a szemöldököm attól, amit látok.