A bevezető árú MusicStreamer II-vel szerzett tapasztalatok után nyilván volt bennem várakozás a magasabban árazott készülék iránt.

Mint csöves erősítő tulajdonos, nem bírtam kihagyni ezt a rövid kis videót.

Ugyan a nyár inkább a fesztiválokról és az élőzenéről szól, de azért a konzervzenét sem kell hanyagolni.

Írtam ugye anno ezt a kis eszmefuttatást a közelmúlt és a jelen kontextusában a zenéről, annak iparáról, a high-endről, valamint ezek eredőjéről. A szöveget kútfőből bányásztam elő, nem is nagyon olvastam utána, úgy gondoltam, nem baj, ha személyes, legfeljebb tévedek, aztán majd kijavítanak, ebből is lehet tanulni.

Nemrég beszélgettem az egyik ismerősömmel, aki éppen azt bizonygatta, hogy manapság az embereknek fogalmuk sincs, mitől jó egy analóg lemezjátszó, a többség azt hiszi, hogy a működési elvéből adódóan eleve nem is lehet jó, hiszen hogyan lehetne valami pontosabb, amikor ott a fizikai tehetetlensége, ami rengeteg hibára ad okot?

Ezt az interjút két éve készítettem a gramofonok hazai szakértőjével, Molnár Tiborral. Újra átolvasva úgy tűnik, nem nagyon változott a helyzet azóta, így ha nem is az egészet, de pár érdekes részletet itt is leközlök belőle.  Az interjú egy része inkább a zenerögzítés kezdeteivel foglalkozik és nem a gramofonokkal, így valamennyire hiánypótló is lehet. 

Az ember azt gondolná, hogy a high-end unalmas egy hobbi, viszont legalább jó sokáig tart. Elkezdődik valahol, aztán - folyamatosan rákapva az ízére - vagy örök függők maradunk, vagy hamarosan hagyjuk az egészet elenyészni.

Eredetileg azt terveztem, hogy a Genalex Gold Lion, aranylábú, egészen speciális 12AU7-es típusszámú elektroncsőveiből veszek egy párat, de az élet úgy hozta, hogy nem jutott rá, viszont az előfokozatomban már kezdtek mutatkozni a kifáradás jelei.

Ugyan a nyár a lemezmegjelenések terén kevésbé aktív, csökkentett üzemmódban üzemelnek a kiadók, azért akad pár izgalmas dolog, ezekből szemelgetnék párat.

Szóval elkészült az Audio Note egyik legismertebb és legnagyobb becsben tartott erősítőjének egy nagyobb réteg számára elérhető verziója. Hogy melyik ez az erősítő? A Neiro, amelyen gyakorlatilag évtizedek óta nem esett semmilyen módosítás, minden bizonnyal azért, mert nem volt rá szükség. Ahogy az Ongakuból Jinro lett, úgy a Neiroból Empress. Hasonló a módszer is, a lényegesen drágább ezüstből készült alkatrészeket, ahol lehetett, kifejezetten ehhez az erősítőhöz fejlesztett, olcsóbb komponensekkel helyettesítve.