Belengettem már egy hónapja, hogy lesz pár újdonság, már ami a blog dizájnját illeti.

Ezt a kábelt a tulajdonosa* azzal a kommenttel küldte el nekem, hogy hallgassam meg, majd legyek kegyetlenül őszinte, már ami a hangját illet. Rendszerépítés előtt áll, viszont pár dolgot már most be tudott szerezni, és amíg nincs min meghallgatni, elküldi nekem.

Hiába foglalkozom ezzel a hobbival ezer és egy éve, újra és újra meglep a rajongás. Szerintem nincs egyetlen olyan más hobbi sem, ahol ennyire jellemző lenne, hogy a hobbisták valóságos szektákba tömörüljenek, és hogy ennyire azonosuljanak érzelmileg egy-egy termékkel.

Audiofiliában a fekete lemez kettős megítélés alá esik: egyszerre cél és eszköz. Cél abban az értelemben, hogy a rendszerek önmagukban nem szólnak, kell valami, amivel "etetjük" őket, amivel meghallgathatóak. Másrészt eszközök is: ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a készülékek, saját, egyedi hangzásuk van, ennél fogva lehet őket minősíteni. Nagyjából el lehet dönteni, hogy egy képzeletbeli hangminőség skálán melyik hol helyezkedik el.

Pistike, álljon el, felelni fog! Igen tanárnő, azonnal. Mondja, Pistike, fel tudná nekem sorolni a három legismertebb triódát?

Tavasszal megújul sok minden, például a természet. Ebbe ugyan nem tartozik bele a blog, de hát valahol nekem is követnem kell a trendeket.

A Púder Bárban volt a Sima 20 hivatalos bemutatója, ahol a teljes Pointe megfordult, többek között a szülőatya személyében Sindrics Tibor is, Szekeres István a forgalmazó és jópár barát, érdeklődő és elkötelezett erősítő rajongó/vásárló mellett.

Ritka az olyan hazai hifis rendezvény (van ilyen szó?!), ahol mondjuk nem kell műszálas pulóverbe bújt, előrehaladott kopaszodásban szenvedő dzsumbuj mérnököket hifistákat kerülgetni, akik bőszen és totál értelmetlenül gyűjtik a prospektust, majd a demó után azt észrevételezik, hogy piköpös a bőgő.

Van az úgy, hogy az ember belefut néhány pofonba. Bagatell, mondhatnánk, nem ez volt az első szájbox, és nem is lesz az utolsó, ahogy nem ez volt az első troll, aki intellektuális akrobata mutatványt mutatott be rajtam, ahogy nem is az utolsó.

Valamilyen csodás véletlennek köszönhetően – valójában a forgalmazó közbenjárásával – lehetőségem adódott, hogy kapcsolatba kerüljek Peter Qvortruppal, az Audio Note Uk. alapítójával, vezetőjével. Nyilván előbújt belőlem az élelmes újságíró és rögtön kihasználtam az alkalmat, hogy néhány kérdéssel zaklassam.