Alapjában véve szeretem koncept lemezeket, kedvelem, amikor valami túlmutat önmagán, amikor a zene kilép a szórakoztatás kliséi közül és képes valamit közölni azon kívül is, hogy szépek, kellemesek, andalítóak a dallamok, stb. Így ebben a posztban többnyire konceptlemezeket szeretnék ajánlani.
Elég rossz helyzetben van az a hazai hifista, akit azon túl is érdekel a hobbi, miszerint milyen jó is cserélgetni a különböző elemeket, és azon is túl van már, hogy hajbakapjon valamelyik haldokló fórumon négy VIP userrel, mégis kinek az usb dacja tudja szebben interpretálni a lossless AC/DC összeset. (Meg azon is, hogy nekiálljon meggyőzni embereket arról, hogy tíz évvel ezelőtt, az pont tíz évvel ezelőtt volt.)
A hifisták mind azt hiszik, mind azt hisszük, hogy nekünk jó a fülünk, meghallunk olyat is, amit mások nem, hiszen ez a hobbink: ülünk különböző hangrendszerek előtt és fülelünk.
Van az interjú Darvas Lászlóval, amit a sikeresen feltámasztott, de azóta újra meghalt Audio Magazinban lehet(ett) olvasni, amikor is, többek között, arról panaszkodik, hogy az új villanyóra mennyire gyengébben szól, mint a régi.
Találós kérdés: melyik a világ legismertebb lemezjátszója? A Rega? Nem. A Linn? Neem. A Project? Biztos, hogy nem. Akkor esetleg a Pink Triangle? Nagyon neeem. Mégis, akkor melyik az a brand, amit mindenhol ismernek, ahol hallották már azt a szót, hogy audiofil?
Mielőtt belefogtam volna ebbe a cikkbe, azon gondolkodtam, hogy inkább egy olyat kellene hegesztenem, amiben a létező legolcsóbb madzagokat engedem össze az arénába; legyen egy ilyen hülyéskedő cikk is, amit például az angol audio lapokban néha elsütnek.
Külföldi audio oldalakon már régóta van olyan rovat, ahol mindenféle speciális audiofil vagy éppen reprint, reissue kiadványokat szemléznek. Én magyarul még nem olvastam ilyet, úgy hogy itt az ideje, hogy behozzuk a lemaradást pótoljuk.
Ha valaki fel akarja ingerelni a hifistákat, nem kell mást tennie, mint kábeleket összehasonlítania. A hazai audiofil legnagyobb hiányossága és egyben legalacsonyabb ingerküszöbe a kábelek hangminősége és a különböző rendszerekben tapasztalható hatása körül található. És ez sajnos – vagy nem sajnos –, nem vicc, éppenséggel gyakori tapasztalat.
Mint azt olvasóink megfigyelhették, az utóbbi időben kicsit hanyagoltam a high-endet, és inkább a DIY, valamint a hifi oldalhajtásai, mellékágai felé kalandoztam, ezzel is igyekezve szélesebb merítésben foglalkozni a hobbival. (Némiképp alkalmazkodni a jelenlegi hazai anyagiaudio helyzethez is)
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ország egyik, általam ismert legjobb Audio Note rendszere. Idén is meghallgattam, az apropó az volt, hogy az analóg front end is megérkezett, így lett teljes a lánc. Nem bántam meg, noha kellett hozzá egy váratlan kerékcsere és egy forró júniusi vasárnap.